FONTOSABB ÉLETRAJZI ADATOK
1844. február 20-án született Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Miskolcra költöznek, de a szabadságharc kezdetekor Cserépvárra viszi anyja négy testvérével együtt.
1850 Édesanyja meghal.
1851 Békéscsabára kerül Reök Istvánhoz, anyai nagybátyjához.
1852 Édesanyját apja is követi. Szülei mindketten a miskolci Mindszenti temetőben nyugszanak.
1854–1858 Asztalosinasnak tanul Békéscsabán, majd a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra megy.
1860 Betegsége miatt kénytelen visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol először Fischer Károly helyi rajztanártól vesz órákat.
1861 Megismerkedik későbbi bécsi mesterének, Karl Rahlnak egykori tanítványával, az ekkor a Wenckheimeknek dolgozó Szamossy Elekkel, akitől órákat vesz.
1863 A Szamossyval töltött két év után visszatérve Békéscsabára megfesti első olajképét, a Levélolvasást.
1863–1864 Budapesten elnyeri a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talál Ligeti Antal és Than Mór személyében, akik figyelmét az életképfestészet felé irányítják.
1865 Felveszik a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év után kizárják, útja újra nagybátyjához vezet, most Gerendásra.
1866 Beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül többek között a Vihar a pusztán.
1867 Eötvös József állami ösztöndíjából a Párizsi Világkiállításra utazik, ahol meghatározó hatást gyakorol rá a Gustave Courbet műveivel való találkozás. Elhagyja az akadémiát; megismerkedik Wilhelm Leibl német festővel.
1868 Düsseldorfban megfesti az – az évtizedeken keresztül lappangó, mára előkerült – Ásító inast. A festő ebben az évben veszi fel a Munkácsy nevet.
1870 Az előző évben elkezdett Siralomház elnyeri a párizsi Salon egyik aranyérmét. A táblához használt nagyszámú fotótanulmány – mint alkotói eszköz – új utat nyit Munkácsy előtt. A Siralomház a mesterségbeli tudás teljes fegyverzetének birtokában mutatja a mestert, és olyasmit láttat, amit az átlagszem esetleg észre sem vesz, realizmusa színtiszta igazmondás.
1871–1872 Párizsba költözik és műtermet bérel.
1872 Kapcsolatba kerül Goupil műkereskedővel. A hatalmas elvárások miatt depresszióba esik, az 1870-ben megismert De Marches báró colpachi birtokán öngyilkosságot kísérel meg.
1873 Öt műve, többek között a Köpülő asszony és a Korhely férj is szerepel a Bécsi Világkiállításon; meghal De Marches; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazik; az év végén elfoglalja új, igen előkelő műtermét Párizsban.
1874 Házasságot köt De Marches báró özvegyével, Cécile Papier-val. A Colpachról induló, a többek között Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet érintő nászút egyik állomása Békéscsaba, ahol műtermet rendez be, ekkor készül a Poros út I. A Salonban kiállítja a Zálogházat.
1876 Bemutatja a Műteremben című festményt, melynek elkészültétől számítva esetében (általános értelemben legalábbis) már nem beszélhetünk sem kritikai realizmusról, sem népéletképekről. A reprezentatív párosportré a Munkácsy által választott új festői irány iránti elkötelezettség jelképe, korszakhatárt jelez, egy új alkotói szakasz kezdetét. Szalonképek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó virágcsendéletek, tájképek és az ábrázolt személy lelkének mélyében történtekről tudósító, érzékeny látásmódot tükröző arcképek születnek, melyeket – nagymonográfusa szóhasználatával élve – a „nagyvállalkozások” követnek. Mindehhez sokkal több színre van szüksége mint eddig.
1878 A Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepel, amely révén új műkereskedővel kerül kapcsolatba Charles Sedelmeyer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatja. Felmerül benne az első Krisztus-kép ötlete. Témája, ahogy a teljes, trilógiaként elhíresült műcsoporté: érzelmi úton megközelíteni és bemutatni az Istenembert, mely gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza.
1881 Elkészül a Krisztus Pilátus előtt, amelyet Európa számos fővárosában és több amerikai nagyvárosban is bemutatnak, mielőtt, Wanamaker philadelphiai milliomos gyűjteményébe kerül.
1882-ben Budapest a Krisztus Pilátus előtt bemutatásának egyik állomáshelye, ezen alkalomból ideutazva, a mester nemességet kap Ferenc Józseftől.
1884 Befejezi az őt három éven keresztül foglalkoztató Golgotát.
1886 Megfesti Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát.
1887 Felkérik a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheózisa 1890-ben kerül a helyére.
1891 Hozzáfog az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás (Árpád) című monumentális méretű képhez. Az erősen narratív megoldású műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készít Miskolcon és Mezőkövesden. 1893-ban fejezi be a munkát.
1896 Az elkészült Ecce homot, amelyen hetvenhárom figurát szerepeltet, Budapesten mutatja be és részt vesz a millenniumi ünnepségeken.
James Joyce a következőket írja a mű kapcsán: „...az egész kép csodálatos, mély, néma drámaiság hatja át, s egy varázsütésre megelevenedhet, megvalósulhat, konfliktusban robbanhat ki. A kép oly félelmetes valószerűséggel tárja fel a mindkét nemre jellemző, és minden fokon megmutatkozó, démoni karnevállá korbácsolt, felcsigázott aljas emberi indulatokat, hogy jellemzésére minden szó kevés.”
Munkácsyt egyre romló idegállapota miatt először Baden-Badenben, majd Colpachon és Párizsban tett kitérő után, az endenichi szanatóriumba szállítják.
1900. május 1-jén hunyt el. A budapesti Műcsarnokban ravatalozzák föl. Temetésére május 9-én, a Kerepesi temetőben került sor.
ARANY FOKOZATÚ TÁMOGATÓK
EZÜST FOKOZATÚ TÁMOGATÓK
TÁMOGATÓK